A magyarországi bankrendszer

A magyarországi bankrendszer alapjai a XVIII-XIX. századig nyúlnak vissza. Elsőként a nagyobb birtokok és vállalkozások finanszírozásának érdekében jöttek létre. A Magyar Nemzeti Bankot 1924. május 24-én alapították részvénytársasági formában.
A II. Világháború után - 1948-tól - a kereskedelmi bankok eltűntek a pénzügyi szektorból. 1952-ben már csupán az Országos Takarékpénztár működött, de csak a nagyobb városokban. A '80-as évek végén jelentkező gazdasági reformok hatására 1987. januárjától ismét bevezették a kétszintű bankrendszert. Az első szintet a jegybanki funkciót ellátó Magyar Nemzeti Bank jelentette a második szintet pedig az üzleti bankok alkották.

A Takarékszövetkezetek megjelenése Magyarországon

A takarékszövetkezet, mint pénzintézet természetesen nem magyar eredetű intézmény. Az első „falusi bankok" az Amerikai Egyesül Államokban jelentek meg. 1752-ben Benjamin Franklin vezetésével alakult meg az első ilyen típusú hitelintézet. Az első, takarékszövetkezetek működési jegyeit magukban hordozó társulások Angliában 1844-ben, Ausztriában 1849-ben, Németországban pedig 1850-ben jöttek létre.

A mai szövetkezeti hitelintézetek ősei a XIX. század közepén jelentek meg Magyarországon és egészen a második világháború végéig jelentős szerepet játszottak a vidék és ezzel egyidejűleg a vidéki lakosság életében. 1851-ben Besztercén alapították meg az első kölcsönös hitelegyletet, mely rövidesen követendő példának bizonyult. A XIX. Század végére 3000 hitelszövetkezet alakult. A mozgalom első stratégájaként Gróf Károlyi Sándort tartják számon. Nevéhez fűződik a hitelszövetkezetek szervezésének megkezdése. 1945 előtti időszakban jelentős szerepet játszottak a vidék életében a hitelszövetkezetek, mert így a falvakból kiszorulhattak az uzsora hitelkamatok.

A II. Világháborút követően a hitelszövetkezetek száma gyorsan csökkent. Amelyek még életben maradtak azokat 1952-ben az Országos Takarékpénztár hálózatába integrálták. Ezen események következtében a vidéki lakosság helyi szintű pénzügyi kiszolgálása megszűnt. Az ebből fakadó problémák megoldásaként 1956-tól- takarékszövetkezet néven- ismét engedélyezték szövetkezeti pénztárak létrehozását, de működésüket szigorú keretek közé korlátozták, így például működési területük nem terjedhetett ki a városokra, csak a vidéki lakosság betétgyűjtését láthatták és tagjaiknak végezhettek hitelezést. 1956. október 14-én alakult meg az első magyar takarékszövetkezet, Dunaföldváron. A korlátozások ellenére ezt követően viharos gyorsasággal nőtt a számuk országszerte, a rendszerváltás idején már meghaladta a 250-et. Ismételt létrejöttük igazolta azt, hogy a vidéki lakosság pénzügyeinek lebonyolításában nélkülözhetetlen egy olyan hitelintézet, amely közel van a vidéki emberek lakóhelyéhez és képes az ott élő emberek számára a kornak megfelelő magas szintű pénzügyi szolgáltatást nyújtani.

A jogi értelemben és az üzletpolitika tekintetében is különálló takarékszövetkezetek a nyolcvanas évek végén együttműködést határoztak el. Versenyképességük fokozása és tevékenységi körük bővítése érdekében 1989-ben megalapították saját bankjukat, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Részvénytársaságot, mely központi banki funkciókat lát el.

1990- ben megalakult az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség ( OTSZ ), melynek feladata a takarékszövetkezetek érdekképviselete, és segítése a gazdasági és társadalmi feladatok végrehajtásában, marketing feladatok integráció szintű ellátása, oktatásintegráció fejlesztés.

A kilencvenes évek bizonytalan gazdasági környezete üzleti kapcsolataik szorosabbá fűzésére késztette a takarékszövetkezeteket, így 1993 október 13-án aláírt szerződéssel 233 takarékszövetkezet létrehozta a Takarékszövetkezeti Integrációt, melynek a Fókusz Takarékszövetkezet is tagja.
1994-ben megalakult az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap ( OTIVA ). A szervezet egy válsághelyzet megelőzését szolgáló biztonsági alapként jött létre. Szerepe az 1993-94 között lezajló bankkonszolidáció kapcsán vált szükségessé és jelentőssé, mivel az érintett takarékszövetkezetek konszolidációja rajta keresztül zajlott.

A kilencvenes évek végén a Hitelintézetekről és Pénzügyi Vállalkozásokról szóló törvény változása 86 takarékszövetkezeti beolvadást eredményezett.

Ezek a folyamatok azóta is tartanak és az egyesülések eredményeképpen napjainkra a takarékszövetkezeti integráció közel 140 szereplőből áll.

A Fókusz Takarék története

Az 1950-es években újra indult Takarékszövetkezeti szerveződés egyik első szereplője volt a Jászszentlászlói Takarékszövetkezet, melyből a későbbiekben nőtte ki magát a Fókusz Takarék.

1958. július 20-án alakult a jászszentlászlói anya takarékszövetkezet.

Az 1970-es évek végétől egymás után nyíltak az újabb kirendeltségek. Elsőként Szankon, majd azt követte Petőfiszállás, Csólyospálos, Kömpöc, Pálmonostora és bevontuk a működési körzetbe Kiskunmajsát is.

A folyamatosan változó törvényi szabályozás '90- es évek végén elindított egy integrációs folyamatot a takarékok között. Így 1999. január 1-jén csatlakozott hozzánk a Mélykúti Takarékszövetkezet. Közös erővel kezdtünk annak a három évre kidolgozott programnak a végrehajtásához, ami takarékszövetkezetünk további gyors fejlődését eredményezte.

1999.augusztus 1-jétől a Kerekegyházi Takarékszövetkezet beolvadását és a Takarékbank Kecskeméti Fiókjának megvételét követően alakult meg a Fókusz Takarékszövetkezet.

Folytatódott tehát az a fejlődés, melyet '99 év elején kezdtünk. Ekkor 15 fiókból álló hálózatot működtettünk. Így jutottunk el 2004-ben a Kiskunfélegyházi Fiókunk megnyitásáig, majd 2006. novemberétől egyesülés útján integrálódott hálózatunkba a Tiszaalpári Takarékszövetkezet. Fiókhálózatunk 17-re nőtt.

Az egyre nagyobb szervezet és a modernizálódó világ megkövetelte, hogy munkatársainkat folyamatosan képezzük, működési struktúránkat átalakítsuk. Azon munkálkodtunk, hogy a múlt értékeit a jövő szolgálatába állítsuk és a mai kor tapasztalataival ötvözve további évtizedek eredményességét biztosítsuk. 2008-ra sikerült egy olyan szakmai és gazdaságossági hátteret megteremtenünk, mely garantálta a hosszú távú működésünket.

A Takarékszövetkezeti integráció újabb átalakulásának eredményeként 2008. május 1-jétől a Takarékbank Zrt által országos hálózattá szervezett TakarékPont csoport tagja lett pénzintézetünk.

A változó törvényi előírások még napjainkban is újabb beolvadással történő takarékszövetkezeti fúziókat eredményeznek. Így döntött a Fókuszhoz való csatlakozás mellett a Tiszakécskei- és a Fáy András Takarékszövetkezet igazgatósága is, mert mindannyian azt gondoljuk, hogy egységben az erő. Napjainkban 28 fiókkal már Dél- Pesttől Bajáig vehetik igénybe pénzügyi szolgáltatásainkat ügyfeleink. Természetesen a modernizálódáshoz hozzá tartozik, hogy nem feltétlenül a földrajzi közelség határozza meg elérhetőségünket. Internetes szolgáltatásaink és mobil bankáraink segítségével országszerte elérhetőek vagyunk.

Történetünk